| 2008 augusztusában jelenik meg a sokat keresett /Parasztvallomások/ kétszeres terjedelemben! |
 |
| Szenti Tibor elsőként vizsgálta a középparaszti gazdavilág életét szociográfiai, társadalom-néprajzi, kultúrantropológiai eszközökkel úgy, hogy erről a leghitelesebbek, maguk a gazdák vallottak. Többé azonban már nem is lehet őket megszólaltatni, így ez az egyetlen róluk szóló, monografikus igénnyel föltárt kötet. 1985-ben a szerző a /Parasztvallomások/ kéziratának a felét (!) jelentős szakmai, olvasói sikerrel adta ki. Akkor már rohamosan csökkent a kultúrára szánt állami költségvetés, a gazdákat pedig még kulákként kezelték, ezért a műből drámai erejű fejezeteket és életmódjuk sok-sok fontos vallomásfüzérét kihagyták. A "második, bővített és javított kiadás" viszont legfeljebb könyvtári besorolásként helyes, mert a kétszeres terjedelemre visszaállított és aktualizált, javított és illusztrált szöveg Péter László professzor lektorálásával minőségileg is teljesen új könyvet eredményezett. A középparasztság Hódmezővásárhely társadalmában meghatározó jelentőségű volt. "Mélyfúrásként" tárul föl könyvünkben például történelmi emlékezetük, helytörténeti ismeretük, betyártörténeteik egy része, gazdálkodásuk, szerelmük, párválasztásuk, családszervezetük, szexuális kultúrájuk, hitbeli életük, gazdag írásbeliségük, verselésük, különcködésük. Patakként áradó, őszinte, mély emberi vallomások, paraszti bájjal folklorizálódott, soha nem hallott történetek olvashatók e könyvben. |
|
SZENTI TIBOR író, néprajzkutató rövid életrajza és munkássága
Hódmezővásárhelyen, 1939-ben, iparos családban született. ősei a régi iratok szerint szántóvetők voltak. Szülővárosában, a Bethlen Gábor Gimnáziumban 1958-ban érettségizett, majd 1979-ben Óbudán egészségügyi főiskolát végzett. 1963-ban nősült, és feleségével két gyermeket neveltek föl. Húsz évig a Csongrád Megyei Köjálnál járványügyi ellenőrként, egy évig az Állatorvos Tudományi Egyetem hódmezővásárhelyi állategészségügyi főiskolai karán üzemmérnök-szakoktatóként, végül 1980 decemberétől 2003. júniusáig az Erzsébet Kórházban mint egészségnevelő dolgozott. Közben kilenc éven keresztül szakmai tantárgyakat oktatott a helyi egészségügyi szakközépiskolában. 2003. aug. 1-tól a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatánál kulturális szaktanácsadó. 1973-tól tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, 1978-tól a TIT-nek. A Debreceni Agrártudományi Egyetem hódmezővásárhelyi mezőgazdasági főiskolai karának 1980-tól külső tudományos munkatársa. A Magyar Tudományos Akdémia Szegedi Albizottsága Néprajzi Csoportjának megalakulása óta tagja. A Magyar Orvostörténeti Társaságnak 1981-től tagja. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alap Irodalmi Szakosztályának 1987-től megszűnéséig. A Szeremlei Társaság alapító tagja. A Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaságnak 1992 - 2000 között volt tagja. A Sóshalmi olvasókőr alapító tagja. Több helyi középiskolának, alapítványnak kuratóriumi tagja. Politikai pártokhoz sohasem tartozott. 1987-ben az Eötvös József Alapítvány egyéves ösztöndíjban részesítette. Az Országos Néprajzi- és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatokon 1972 és 1978 között három I, egy II. és egy III. díjat kapott. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Albizottságának 1991. évi néprajzi pályázatán I., az 1992. évin II, az 1993. évin pedig III. díjat kapott. 1976-ban a kulturális miniszter okleveles dicséretét, 1983-ban a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának Kiváló Munkáért kitüntetését kapta. Hódmezővásárhely Városi Tanácsa 1989-ben Pro Urbe és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007-ben "Hódmezővásárhely Díszpolgára" díjjal jutalmazta. Lakossági szavazatok alapján, "Az év embere" címet 2007-ben a Rádió 7 és más intézmények által meghirdetett játék eredményeként nyerte el. Szakmai kitüntetései: a Magyar Néprajzi Társaság 1977-ben Sebestyén Gyula Emlékéremmel, a Gondolat Könyvkiadó Paraszt-vallomások c. könyvéért 1986-ban nívódíjjal, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alap Irodalmi Szakosztálya 1989-ben Bölöni György irodalmi díjjal, az 1990-i budapesti Televíziós Dokumentum- és Publicisztikai Filmfesztiválon irodalmi forgatókönyvéért a Telefaktum díjját nyerte el, a Darvas József Alapítvány kuratóriuma 1992-ben Darvas József Irodalmi Emlékdíjjal, a DATE állattenyésztési főiskolai kar 1994-ben Tiszteletbeli Polgára kitüntetéssel, a Hódmezővásárhelyi Zenebarátok Köre 1996-ban Péczely Attila-díjjal, 1995-ben a Magyar Szellemi Védegylet Tiszteletbeli tagja elismeréssel, majd 1997-ben Rendületlenül diplomával tüntette ki. 2004-ben az egészségügyben végzett munkájáért Pro Sanitate kitüntetést kapott. Írása nyomtatásban először 1966-ban jelent meg. A megjelent munkáinak száma százötven fölött van. Megjelent önálló kötetei:
Egészségügyi tárgyú kötetei:
Társszerzőkkel írt és sajtó alá rendezett könyvei: Dombi
Kiss Imre: Pokoljárásom (Magvető, Tények és Tanúk, 1983.);
Bicsérdy Gyulával és Facsar Imrével Dél-alföldi marhavész a
XIX. század első felében (Hódmezővásárhely, 1986.); Zsótér
Gergellyel Mindszenti vőfélykönyv (Szeged, 1987.); Bicsérdy Gyulával:  (Hódmezővásárhely, 1998.) Az általa lektorált és szerkesztett kötetek: Vajda Mária: Hol a világ közepe? (Kecskemét, 1988.); Csorcsán Szűcs Imre: Parasztversek (Hódmezővásárhely, 1997.) Tucatnyi könyvhöz előszót, bevezetőt vagy ismertetőt írt. Húsznál több tanulmánykötetben írt tanulmányokat és fejezeteket. Dokumentumfotóiból 1990 és 2000 között több városban és községben nyolc alkalommal rendeztek kiállítást. A Magyar Televízióval irodalmi forgatókönyvei alapján több mint 30 dokumentumfilmet, a Duna Televízióval pedig több mint 20 riportfilmet készített. A Budapesti Fórum Film Alapítvánnyal és a Hódmezővásárhelyi VTV-vel több dokumentum és riportfilmet készítettek. Saját könyveiből és az általa szerkesztett kiadványokból több mint húsz szerzői estet tartottak. A tetejetlen fán c. kötetéből a budapesti Humánia Drámai Műhely 1998 tavaszán Pesten két, Hódmezővásárhelyen 1998 őszén valamint a pesti Vigadóban és Zebegényben 2001-ben egy-egy alkalommal irodalmi estet rendezett. látogató 2004 augusztus 4 óta.
|
