DEVIÁNSOK

RENDBONTÓK, TÖRVÉNYSZEGŐK, TÁRSADALMON KÍVÜLIEK

Bevezető

A néprajzkutatók között közismert, hogy a települések, vagy az életmódvizsgálatra alkalmas nagyobb közösségek tagjai között mindenkinek megvan a maga helye! A társadalmi hierarchiát részben követő, de részleteiben ettől eltérő beosztás, rangsorolás érvényesül. Az eltérés abból adódhat, hogy bár valaki tudása vagy végzettsége szerint a közösség vezetői között foglalhatna helyet, de az életmódja, magatartása, erkölcsi megítélése miatt hátrább szorul, esetleg az utolsók közé kerül. Közülük nem egyet koronként még üldöztek is, súlyosabb esetben a közösségből való végleges eltávolításra, lakóhelyéről történő kiutasításra, vagy különböző fenyítések elszenvedésére ítéltek. Gondoljunk például egy bábára, akit a XVII-XVIII. században boszorkánysággal vádoltak.

Már ez a példa is mutatja, hogy a deviáns magatartási formák összefolynak, és ezeket legtöbbször csak mesterségesen, kényszerűségből lehet különválasztani, hiszen valakiben a fanatizmus olyan erős lehet, hogy ölni is képes, a gyilkos, a betyár pedig lehet szegény vagy éppen alkoholista. A XIX. század végi vásárhelyi méregkeverők egyszerre voltak gyilkosok, biztosítási csalók, szélhámosok és kuruzslók stb.

Csakhogy nélkülük nem teljes a közösség és nem egész a vizsgált társadalmi egység életmódjának bemutatása! Azt is látnunk kell, hogyan dagad, hömpölyög ez a népességi ár, és sodorja magával a legkülönbözőbb, nem deviánsoknak ítélt rétegeket. Kiderül, hogy végül már senki sem hiányzik belőle. Legjobban érzékelhető ez a betyárokról vagy a kurvákról szóló fejezetben. Ahogy a betyárvilágban a passzushamisító, a gyilkost *asylumban* (egyházi menedékhelyen) bújtató kanonok, a koncért összejátszó városi tisztviselő is bűnrészessé válik, a kéjhölgyeket titokban látogató tisztes polgár, vagy a kerítést végző nő sem rosszabb a szemforgató, őket elítélő embereknél.

Miként a kisgyerekek csoportjában mindig akad legalább egy, aki elrontja a többiek játékát, a felnőttek között még gyakoribbak azok a személyek, akik megkeserítik mások életét, vagy nem hajlandók vállalni a közösség együttélésének néhány normáját. Ők mind rendbontók, törvényszegők, társadalmonkívüliek, egy szóval, sommásan ítélve: deviánsok!

Néprajzon belül foglalkozunk külön-külön a boszorkányokkal, a betyárokkal, tanulmányok születtek a bábákról, de hány kötetet ismerünk például a kurvákról vagy kurafikról? A szerelmi élet tárgyalásánál megemlítjük őket, vagy Kiss Lajos a vásárhelyi szegény emberek életének bemutatásánál a "könnyen élők" közé sorolva ír a szabad szömélyök-ről, de lapozzuk csak föl bármelyik helységünknek a XX. sz. második felében megjelent, nem egyszer több kötetes, vaskos és korszerűnek mondott történeti-néprajzi monográfiáját, hány foglalkozik az emberi különcségekkel?

Ezekben a kötetekben pl. kiváló táblázatok, kimutatások szolgálnak az állatállomány, a legelőterület, vagy az iparosok számszerű kimutatására, ugyanakkor egyetlen sor említés sincs arról: mennyi kocsmája volt, hány nyilvános háza, és bennük hány lány tevékenykedett? Még mindig egyfajta álszeméremből, a tények elkendőzése miatt sokan nem merik vállalni e föltárást, nehogy akár a kutatónak, akár a helységnek, vagy annak a közösségnek, amelyiket leírtak, rossz hírét keltsék. Így azután az életmód bemutatása csonka marad, szándékosan amputált, és csak az értékek összegyűjtésére törekszik. Ahogy a napot sem lehet tenyérrel eltakarni, és miként nincs oly titok, amely egyszer napvilágot ne látna, anélkül, hogy ez Hódmezővásárhely társadalmi értékeit csorbítaná, tanulságul és a következő néprajzos nemzedékeknek kutatási lehetőséget mutatva, e helység társadalmi árnyoldalát is láttatni kívánjuk. Munkánkhoz a társtudományokat használtuk föl, mindenekelőtt a helytörténetet, folklórt, szociográfiát és demográfiai, statisztikai adatokat.

Az anyag többi része olvasható:
WEB (HTML) formátumban: devi.htm (642.4 KB)
Word (DOC) formátumban: devi.doc (1.2 MB)
Adobe Acrobat (PDF) formátumban: devi.pdf (791.8 KB)
Az Adobe Acrobat olvasóprogram ingyenesen letölthető az Adobe honlapjáról: Acrobat Reader

Copyright © Szenti Tibor, 2001-2007. Minden jog fenntarva!